A kereskedelmi tevékenység bejelentésének és engedélyezésének általános szabályai

 

A kereskedelmi tevékenység fogalmát a 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (Kertv.) határozza meg. Eszerint kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagy-kereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység. 

Kiskereskedelmi tevékenységnek minősül az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. A nagykereskedelmi tevékenység üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is. 

Fenti meghatározásokból láthatjuk, hogy a kis- illetve nagykereskedelmi tevékenységek közös fogalmi eleme az üzletszerűség, ami azt jelenti, hogy a tevékenység folytatásának célja a rendszeres haszonszerzés, rendszeres nyereség illetve jövedelem elérése. Az alkalmankénti, nem rendszeres termékértékesítés tehát nem tekinthető kereskedelmi tevékenységnek.

Míg a nagykereskedelem kizárólag termékek továbbforgalmazására irányul, addig a kiskereskedelmi tevékenység a termékértékesítés mellett a vagyoni értékű jog – például üdülési jog – értékesítésére is kiterjed, és e körbe tartozik a vendéglátás is. A vendéglátás – a Kertv. szerint – kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is. A kis- illetve nagykereskedelmi tevékenységek elhatárolásának döntő szempontja azonban az, hogy míg a nagykereskedő más kereskedők illetve feldolgozók részére végez értékesítést – akik a termékeket továbbértékesítik, vagy feldolgozást követően új termék formájában értékesítik – addig a kiskereskedő jellemzően a végső felhasználók (fogyasztók) részére végzi a termékek, vagyoni értékű jogok értékesítését.

A kereskedelmi tevékenység magában foglalja a termékértékesítéssel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását is, nagykereskedelem esetén e körbe különösen a szállítási és raktározási tevékenységek tartoznak, de más szolgáltatások is szóba kerülhetnek (például vámügyintézés, speditőri tevékenység). A kereskedelmi tevékenység körébe tartozik a kereskedelmi ügynöki tevékenység is, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt.

Nem terjed ki azonban a Kertv. hatálya a következő kereskedelmi tevékenységek folytatására:
- egészségügyi szolgáltatás (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény), 
- fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység (a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény), 
- dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenység, és ehhez kapcsolódóan a dohányboltban árusított egyéb termékek értékesítésére irányuló kereskedelmi tevékenység (a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény).

Ezen tevékenységek végzésére a fenti törvények szabályai irányadók, azok engedélyezése nem tartozik jegyzői hatás-körbe. A dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti, ezért a dohánytermék kiskereskedelme kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély birtokában végezhető. 

A Kertv. alapján, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

Az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa (vagyis rendelete), külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet azonban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását hatósági engedélyhez kötheti.

A kereskedelmi tevékenység formái a következők:
- üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,
- mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,
- bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,
- vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, 
- közterületi értékesítés, 
- közvetlen értékesítés, 
- üzleten kívüli kereskedelem, 
- csomagküldő kereskedelem,
- automatából történő értékesítés és
- közlekedési eszközön folytatott értékesítés. 

A kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedő maga választhatja meg, törvény vagy kormányrendelet azonban egyes termékek kereskedelmét meghatározott formához kötheti, vagy a meghatározott formában történő értékesítését megtilthatja. A kizárólag üzletben forgalmazható termékek (ún: üzletköteles termékek) felsorolását a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Ezek a következők:
- a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek (kivéve a tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag),
- az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek,
- állatgyógyászati készítményekés hatóanyagaik,
- fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai te-vékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. - pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel,
- növényvédő szerek és hatóanyagaik,
- nem veszélyes hulladék,
- az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.
Üzlet üzletköteles termékek forgalmazása esetén működési engedély birtokában, egyéb termékek forgalmazása esetén pedig bejelentés alapján üzemeltethető.

Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kor-mányrendelet előírhatja, hogy meghatározott termékek for-galmazása külön jogszabályban meghatározott hatósági en-gedély birtokában történhet. Ha az ügyfél a külön engedély iránti kérelmét a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentésének, illetve az üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg a jegyzőnél terjeszti elő, a jegyző kapcsolódó hatósági eljárás keretében jár el a külön engedély iránti kérelemmel kapcso-latos eljárásban. A kapcsolódó eljárásban a jegyző nem hív-hatja fel hiánypótlásra az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában (az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével). Ha viszont az ügyfél a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál teljesíti a kereskedelmi tevékenység bejelentését, a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a bejelentést haladéktalanul továbbítja a jegyző részére, aki a kereskedelmi tevékenységet a külön engedélyt kiadó hatóság értesítése alapján veszi nyilvántartásba.

A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 2. § b) pontja kereskedelmi hatóságként a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés és közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében azonban a Korm. rendelet 2. § a) pontja alapján a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője jár el. A nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazásával kapcsolatos eljárás ugyanakkor nem tartozik jegyzői hatáskörbe. A jegyző eljárása során az Ákr. szabályait a Kertv-ben és a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Így például az ügyintézési határidő kereskedelmi igazgatási ügyekben – az Ákr-től eltérően – 25 nap.

 

A kereskedelmi tevékenység bejelentése

 

A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező tartalmi elemeit és a csatolandó okiratok felsorolását a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének A) része tartalmazza.

Üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység bejelentésekor a kereskedőnek szükséges igazolnia az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását is csatolni kell. Vendéglátóhely kizárólag a rendelet 4. mellékletében meghatározott formák valamelyikében üzemeltethető, ezért a bejelentésben meg kell jelölni a vendéglátóhely üzlettípusát is.

A jegyző a bejelentés alapján – abban az esetben, ha a bejelentés valamennyi jogszabály által előírt adatot és okiratot hiánytalanul tartalmazza – a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről hatósági bizonyítványt állít ki. A bejelentésről a jegyző közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, azt az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

A Kertv. szerinti vendéglátás folytatása esetén a bejelentés másolatát elektronikus úton meg kell küldeni a környezeti zajkibocsátási határérték megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező környezetvédelmi hatóságnak, kivéve, ha ezen ügyben ugyanazon jegyző jár el. A hatóság a jogszabályi előírások betartását a későbbiek során vizsgálhatja, de a tevékenység megkezdésének nem feltétele a hatósági jóváhagyás. (A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartoznak – mások mellett – a nagykereskedelemmel, a gépjármű és motorkerékpár kiskereskedelme kivételével a kiskereskedelemmel, a szálláshely szolgáltatással és a vendéglátással kapcsolatos zaj- és rezgésvédelmi ügyek. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal gyakorolja az első fokú hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység vonatkozásában, továbbá a jegyzői hatáskörbe tartozó és jegyzői hatáskörbe nem tartozó tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén.)

A bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikus úton az alábbi szerveknek kell megküldeni:
- az állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, 
- állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak, 
- növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatalnak,
- élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak,
- termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal-nak.

A kereskedő a bejelentésben foglalt adatok változását haladéktalanul, a nyitva tartási idő változását – ha a nyitvatartási idő legalább egy hét időtartamra módosul – a változást megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi, és a feltételek fennállása esetén a bejelentés másolatát megküldi a fenti szerveknek. Ha a nyitvatartási idő változásának időtartama nem éri el az egy hetet, hanem csak néhány napra változik, akkor a kereskedőnek ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége nincs. Azonban ilyen esetben a nyitva tartás a nyilvántartásban feltüntetett nyitvatartási időnél csak rövidebb lehet. A kereskedő a nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló változásáról a nyitvatartási idő kifüggesztésével köteles tájékoztatni a vásárlókat.

Az üzleten kívüli kereskedelem keretében a termék forgalmazása céljából a vásárlónak szervezett utazást vagy rendezvényt a kereskedő legkésőbb tizenöt nappal megelőzően köteles a jegyző részére bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni az utazás vagy rendezvény helyét és időpontját. A bejelentés másolatát a jegyző legkésőbb a bejelentés beérkezését követő három napon belül elektronikus úton megküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
 

Az üzletköteles termékeket forgalmazó üzletek működésének engedélyezése

 

A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki.

Az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak, de az üzletköteles termékek forgalmazására előírt követelmények megtartására veszélyt jelentő termékek forgalmazása vagy tevékenységek folytatása a működési engedélyben korlátozható vagy megtiltható. Ha a kereskedő az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti, tehát nem szükséges külön bejelenteni a bejelentésköteles termékek forgalmazását

A működési engedély iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit és a csatolandó okiratok felsorolását a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének B) része tartalmazza.

Az üzlet működési engedélye iránti eljárás illetékmentes, ugyanakkor az eljárás során a kérelmező köteles megfizetni – a forgalmazott termékek körétől függően – a hatáskörrel rendelkező szakhatóságok eljárásának lefolytatására külön jogszabályokban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjakat is. A működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kereskedő igazolja az üzlet használatának jogszerűségét, haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulásának tényét.

Az üzlet működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján az abban megjelölt hatóságok vesznek részt szakhatóságként:

A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint – a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével – az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök. Ezeknek az ügyfeleknek az adatait, és az üzlet tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján, vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával kell beszerezni.

Helyszíni szemle szükségessége esetén az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül – nyilvántartásba veszi.

A működési engedély tárgyában hozott határozatot közölni kell 
- állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyagának forgalmazása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatallal, 
- növényvédő szer vagy annak hatóanyagának forgal-mazása esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatallal.
A kereskedő a működési engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatváltozást a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi. Ha azonban a nyitvatartási idő változásának időtartama nem éri el az egy hetet, nem szükséges a változás bejelentése. Azonban ilyen esetben – a bejelentésköteles üzletekre vonatkozó szabályokkal megegyező módon – a nyitva tartás a nyilvántartásban feltüntetett nyitvatartási időnél csak rövidebb lehet. 

Az üzlet használatára jogosult személyében történő változást az új jogosult köteles bejelenteni, amennyiben a változás az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti. Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek, aki a működési engedélyt a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja, és az üzletet törli a nyilvántartásból.

A világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges. Az engedélykérelem elutasítása esetén ugyanarra a helyiségre a korábbi kérelem elutasításától számított legalább hat hónap elteltével nyújtható be újabb engedélykérelem. A jegyző az engedélyt hivatalból háromévente felülvizsgálja. Amennyiben az engedély a megadását követően felmerült körülmények folytán a felülvizsgálat során az eredeti tartalommal nem adható meg, a jegyző az engedélyt módosítja vagy visszavonja. Az engedélyezési eljárás során az üzlet közrendre gyakorolt hatására vonatkozó szakkérdésben (a vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásának a közbiztonságra gyakorolt hatása, a személy- és vagyonbiztonsággal összefüggő kockázati tényezők értékelése, továbbá az üzlet működésével öszszefüggésben elkövetett jogellenes cselekmények megismétlődése veszélyének értékelése) az üzlet működési helye szerint illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság jár el szakhatóságként.

A jegyző kereskedelmi szakhatósági feladatai

 

Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet egyes kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatban a jegyzőhöz is telepít szakhatósági hatásköröket.

A kártyaterem engedélyezése iránti eljárás során az engedélyező hatóságnak abban a szakkérdésben kell megkeresnie a tevékenység végzésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, hogy 
- az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem megfelel-e a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/B. § (6) bekezdésében foglalt jogszabályi előírásoknak (vagyis, hogy kártyaterem nem működhet ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egészségügyi intézmény, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek-, ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó egyházi jogi személy e célt szolgáló ingatlana és az engedély iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében),
- a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete nem tiltja-e, illetve
- a folytatni kívánt tevékenység nem sértené-e a jóérzést, közbiztonságot, közszemérmet, illetve gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdeket, vagy más helyi közösségi érdeket.

A játékkaszinó engedélyezése iránti eljárás során pedig a játékkaszinó helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője a fentiekhez hasonlóan abban a szakkérdésben nyilatkozik, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és hogy a játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete nem tiltja-e. A kártyateremhez hasonlóan a jegyzőnek állásfoglalást kell adnia abban a kérdésben is, hogy a folytatni kívánt tevékenység nem sértené-e a jóérzést, közbiztonságot, közszemérmet, illetve gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdeket, vagy más helyi közösségi érdeket.

A jegyző szakhatósági eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, az Ákr. alapján a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.