A közszolgálatra vonatkozó joganyag

 

Míg a versenyszférában a foglalkoztatók (munkáltatók) és a foglalkoztatottak (munkavállalók) jogviszonyát (munkaviszony) az Mt. szabályozza, addig a közszférában az állami szervek, az önkormányzatok és a költségvetési szerveik által foglalkoztatottak jogviszonyára – főszabály szerint – ágazati jogszabályok az irányadók. Hogy csak néhány példát említsünk: a kormánytagok és az államtitkárok jogállásáról a 2010. évi XLIII. törvény rendelkezik, a kormányzati igazgatási szervek tisztségviselőinek szolgálati jogviszonyára pedig a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény vonatkozik. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát a 2015. évi XLII. törvény szabályozza, de a 2010. évi CXXII. törvény alapján eltérő szabályok vonatkoznak a nemzeti adó- és vámhivatal személyi állományára. 

Külön jogszabály – a 2011. évi LXVI. törvény – irányadó a számvevők jogállására, a honvédek jogállását pedig a 2012. évi CCV. törvény szabályozza, de a honvédelmi alkalmazottak jogállásának szabályait is külön törvényben, a 2018. évi CXIV. törvényben találjuk. A közalkalmazottak jogviszonyára a 1992. évi XXXIII. törvény, az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak jogviszonyára pedig külön jogszabály, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény előírásai vonatkoznak.

A Kttv. hatálya jelenleg az alábbi szervekre terjed ki:
-    a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala és közterület-felügyelete,
-    a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv (például megyei intézményfenntartó központ, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ),
-    az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség.

Ezek a közigazgatási szervek tartoznak a törvény szervi hatálya alá.

A Kttv. személyi hatálya kiterjed az említett szerveknél foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők, továbbá köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők (együtt: közszolgálati tisztviselők) közszolgálati jogviszonyára. A polgármesteri hivatalban és a közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők és jegyzők közszolgálati jogviszonyára tehát a Kttv. szabályai vonatkoznak. 

A Kttv. szerkezeti felépítése sajátos:
-    az első rész (1-25. §) a kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre egyaránt vonatkozó szabályokat tartalmaz,
-    a második rész (26-28. §) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter közigazgatási személyzeti politikával kapcsolatos feladatait határozza meg,
-    a harmadik részben (36-225. §) találjuk a kormányzati jogviszonyban állók (kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és szakmai vezetők) státuszát szabályozó előírásokat, melyek – bizonyos eltérésekkel – vonatkoznak a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyára is,
-    a negyedik részben (226-257. §) a közszolgálati jogviszonyban állókra (köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők, jegyző) vonatkozó szabályok találhatók, melyek alkalmazása során azonban tekintettel kell lenni a harmadik részben foglaltakra is, hiszen a negyedik részben meghatározott szabályok csak a harmadik résztől való eltéréseket tartalmazzák (226. § (1) bekezdés), 
-    az ötödik rész (258. §) a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat tartalmazza, akikre az Mt. rendelkezéseit az itt meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 

 

A közszolgálati jogviszony sajátosságai

 

Az alábbiakban a Kttv. harmadik részében foglalt rendelkezéseket a negyedik részben foglaltakkal párhuzamosan, vagyis a köztisztviselőkre vonatkozó eltérésekkel mutatjuk be.

A közszolgálati jogviszony sajátossága – a polgári jogviszonytól és a munkaviszonytól eltérően – hogy nem egymás mellé rendelt felek szabad, kötöttségektől mentes megállapodásának tárgya, hanem a közszolgálati tisztviselőt foglalkoztató közigazgatási szerv aktusa útján a köz szolgálata érdekében létrejövő különleges jogviszony, amely számos többletkötelezettséget és speciális jogosultságot foglal magában. Ebből kifolyólag közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatásköreinek gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. A Kttv. szabályai kógensek, a jogszabály rendelkezéseitől csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.

A Kttv. meghatározza a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó, a közszolgálat értékközpontúságával összhangban álló általános magatartási követelményeket, alapelveket is (Kttv. 9-13. §).

Ezek tulajdonképpen a közszolgálati tisztviselővel és az őt foglalkoztató közigazgatási szervvel szemben támasztott etikai elvárások, amelyekre a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban mindkét félnek figyelemmel kell lennie. Ezek az alapelvek a következők
-    a köz szolgálatának elsődlegessége,
-    a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelő eljárás, 
-    a kölcsönös együttműködés kötelezettsége,
-    a jogok gyakorlásához, kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség,
-    a joggal való visszaélés tilalma,
-    titoktartási kötelezettség, a minősített adat megőrzése,
-    a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása és
-    az egyenlő bánásmód követelményének megtartása.

A Kttv. szabályozza az egyoldalú jognyilatkozatra, a tájékoztatásra, a feltételre, a jognyilatkozat közlésére, a határidő és az időtartam számítására vonatkozó szabályokat. Csak személyesen tehető meg a kinevezés elfogadásával, a megállapodás megkötésével, módosításával, a közszolgálati jogviszony megszüntetésével és a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozat, míg egyéb jognyilatkozat megtételére írásban meghatalmazott képviselő útján is van lehetőség. A Kttv. hatálya alá tartozó jogviszonyban alaki kötöttség érvényesül, minden lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni.

A közigazgatási szervek esetében a törvény a munkáltató döntésétől teszi függővé, hogy a jognyilatkozatok közlését elektronikus dokumentumok használatával is érvényesnek tekinti-e.

Amennyiben a munkáltató úgy rendelkezik, hogy az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus úton is megtehetők, írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha 
-    annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, 
-    a nyilatkozattevő személyének és 
-    a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas 
elektronikus dokumentumban kerül sor. Ebben az esetben a nyilatkozattevő személyének azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása, csupán a beazonosíthatósága. 

A Kttv. alapján a jognyilatkozatok  érvénytelenségének két formája van: a semmisség és a megtámadhatóság.
1.    Semmis az a megállapodás, amely 
-    jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, 
-    jogszabály megkerülésével jött létre vagy
-    színlelt. 
2.    Megtámadható a megállapodás, ha
-    az egyik fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette,
-    annak megkötésekor mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt,
-    annak megkötésére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá.

A semmiséget és a megtámadhatóságot az alábbiak szerint határolhatjuk el egymástól. A megállapodás semmisségére bárki hivatkozhat, azt a bíróság hivatalból észleli, míg a megtámadható megállapodást csak az támadhatja meg, akit a jognyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel, kényszerítéssel vettek rá, vagy tévedésben, téves feltevésben volt. A bíróság hivatalból nem veheti figyelembe a megtámadhatósági okot, ha arra a fél, akinek erre lehetősége lenne nem hivatkozik, még abban az esetben sem, ha a bíróság megtámadhatóság okát észleli.

A megállapodás semmisségére az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megtámadás határideje viszont a tévedés felismerésétől illetve a kényszer vagy fenyegetés megszűnésétől számított harminc nap, hat hónap elteltével pedig a megtámadás joga nem gyakorolható. A megállapodás megtámadása a megtámadásra irányuló jognyilatkozat másik féllel történő közlésével, majd - ha ezt a másik fél nem fogadja el - bírósági igényérvényesítéssel történik. A semmis megállapodás érvénytelen, míg a megtámadható megállapodás csak akkor érvénytelen, ha azt sikeresen megtámadták.

Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt főszabály szerint a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el. Ha a kinevezés olyan okból érvénytelen, amely a munkáltató oldalán merült fel, a munkáltató köteles a közszolgálati tisztviselőnek annyi időre járó illetményt megfizetni, amennyi a munkáltató részéről történő felmentés esetén járna, és alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. Ha csupán a megállapodás valamely része érvénytelen, a megállapodás érvénytelen része helyett a vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg azt.