Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 2014-től tartalmazza a családi kedvezmény járulékok terhére történő érvényesítéséhez szükséges szabályokat. A szabályozás lehetővé teszi az alacsonyabb keresetű, családi adókedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személyeknek, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény szja-tartalmának megfelelő összeget levonhassák a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból.
Garanciális szabályként rögzítve van, hogy a kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy társadalombiztosítási ellátásra (például táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugdíj) való jogosultságát, vagyis annak összege emiatt nem csökkenhet.
A családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályok
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – a biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét. (Megjegyzés: Vannak olyan esetek, amikor egy munkát végző személy nem fizet társadalombiztosítási járulékot, de 10 százalékos nyugdíjjárulékot igen.)
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja törvény szerinti családi adókedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja törvény szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy
d) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesen
ténylegesen érvényesített családi adókedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.
A családi járulékkedvezményt a jogosultak döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik.
A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.
A családi járulékkedvezmény érvényesített összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja törvény szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalapot vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a) – b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított jövedelmet (akkor is, ha az adómentes) meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, mellékfoglalkozásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
Ha az átalányadózást alkalmazó főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
A családi járulékkedvezmény új szabályai 2022-től
A 2022. január 1-jétől érvényes szabály módosította a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait azzal összefüggésben, hogy átalakulnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. A 2022. január 1-jétől érvényes szabályok értelmében az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó alól, így az átalányadózó egyéni vállalkozónak csak akkortól kezdve kell adóelőleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét.
A Tbj. szabályai szerint viszont a járulékfizetés alapja a főszabály szerint az átalányban megállapított jövedelem, de a főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében legalább a minimálbér. A családi járulékkedvezményt a korábbi szabályok alapján azonban csak az átalányban megállapított jövedelem terhére lehet igénybe venni, a minimálbér után nem. Az átalányadózó főállású egyéni vállalkozónak az új adómentességi szabály miatt tehát egy ideig nem képződik olyan jövedelme, amely után a járulékkedvezményt érvényesíthetné. A Tbj. módosítása ezért lehetővé teszi, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére a későbbiekben tárgyalt különbözeti bírságfizetési kötelezettséget.
(Folytatjuk)
Belépés
