Az Európai Unió kozmetikai termékekre vonatkozó 1223/2008/EK rendelete, valamint a magyar jogszabályok szigorúan szabályozzák, hogy milyen összetevők használhatók biztonsággal – különösen az olyan anyagok esetében, amelyek potenciálisan egészségügyi kockázatot jelenthetnek, mint például a CMR-besorolású összetevők és ezáltal a TPO (trifenil-foszfin-oxid). A TPO-mentes termékek előtérbe kerülése nemcsak a gyártók felelőssége, hanem a szalonokban dolgozó szakemberek tudatos választását is tükrözi. Fontos, hogy a mindennapi munka során olyan anyagokat használjunk, amelyek összhangban állnak a 2025-ben is érvényes uniós és hazai biztonsági előírásokkal. Ez nemcsak a vendégek, hanem a szakemberek védelmét is szolgálja – a professzionális minőség mellett.
Egyik olvasónk figyelt fel a Nemzeti Népegészségügyi Központ Közegészségügyi Főosztályának a közelmúltban megjelent tájékoztatójára, amely szerint a kozmetikumok körébe tartozó, a műköröm készítéséhez használt egyik összetevőt – difenil- (2,4,6-trimetil-benzoil)-foszfin-oxid – a CMR1B kategóriába sorolták, így a termék felhasználása és értékesítése 2025. szeptember 1-jétől tilos a műköröm szalonokban. Olvasónk a tájékoztató magyarázatát kéri.
Megjegyezzük, hogy szakmai folyóiratunk elsősorban munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) szakmai kérdésekkel foglalkozik. Az olvasó által küldött – a kozmetikumok megfelelőségére (egyes összetevők tiltására) vonatkozó – tájékoztató nem a munkaegészségügyet, hanem elsősorban a közegészségügyet érintő kérdés, ami nem a munkavédelmi hatóság, hanem a nemzeti hatóságként eljáró Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ illetékességi körébe tartozik.
Ugyanakkor emlékeztetünk arra is, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeiről szóló munkavédelmi törvény (Mvt.) a nem szervezett munkavégzés tekintetében előírja a munkavégzés hatókörében tartózkodók és a szolgáltatást igénybe vevők védelmét is.
Az Mvt. fenti tárgykört érintő szakaszai az alábbiak:
- Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. (4. §)
- A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát. (32. §)
- A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. [40. § (1)]
- Fontos tudnivaló az is, hogy 2025. I. 1-jétől munkáltatónak kell tekinteni a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző önfoglalkoztatót is [Mvt. 87. § 8. d)].
A kozmetikumok Európai Uniós és hazai szabályozása
A kozmetikai és testápolási termékek fogyasztóit a kozmetikai jogszabályokban leírt biztonsági követelmények védik. A gyártóknak a tudományos és a legfrissebb kutatási adatokat kell felhasználniuk a kozmetikai termék biztonságosságának bizonyítására, mielőtt azt forgalomba hoznák.
Egyes kozmetikai termékek különös figyelmet érdemelnek a szabályozó hatóságok részéről tudományos összetettségük vagy a fogyasztók egészségére jelentett nagyobb potenciális kockázat miatt (mint pl. a CMR anyagok, az endokrin rendszert károsító anyagok, a hajfestékek, a fényvédő termékek, a nanoanyagok, a tartósító szerek stb.).
Az EU-ban szigorú jogszabályok biztosítják a több mint 30 ezer kozmetikumok gyártását és felhasználását, így az összetevők biztonságával és az egészség védelmével kapcsolatos előírásokat, a címkézést és csomagolást, a felülvizsgálatot, a módosítást, a tájékoztatást és a tiltásokat is.
A kozmetikai termékekről szóló 1223/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke előírja, hogy az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VI. mellékletének 3. része szerinti 1A., 1B. vagy 2. kategóriába tartozó CMR-nek minősített (carcinogén, mutagén, reprodukciót károsító) anyagok kozmetikai termékekben való felhasználása tilos.
A kozmetikai termékekről szóló EU rendeletben foglaltak hazai végrehajtásához szükséges előírásokat a 246/2013. (VI. 2.) Korm. rendelet határozza meg. A Kormány nemzeti hatóságként a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (közegészségügyi) jelöli ki, a hatósági ellenőrzés a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal, az országos tisztifőorvos és a fogyasztóvédelmi hatóság feladata.
A kozmetikai termékekkel (összetevőkkel) kapcsolatos súlyos nemkívánatos hatásokról a nemzeti hatóság köteles tájékoztatót közzétenni.
A hivatkozott tájékoztató közreadását a Bizottság (EU) 2024/197 felhatalmazásán alapuló 1272/2008/EK rendelet bizonyos anyagok harmonizált osztályozására és címkézésére tekintettel történő módosítása indokolta. Megjegyzendő, hogy a kozmetikumok összetevőinek a listája a Cosmetics Europe Cosmile európai adatbázisában (International Nomenclature of Cosmetics Ingredient) hozzáférhető.
Mit kell tudni a difenil- (2,4,6-trimetil-benzoil)-foszfin-oxid vegyületről?
A difenil- (2,4,6-trimetil-benzoil)-foszfin-oxid (TPO) szintetikus szerves foszfor vegyület, ami vízben oldhatatlan, jó szigetelő, hőre lágyuló elasztomer, amit széles körben használnak az iparban (gumi és műanyagpótlő termékként, az autóiparban, kábelgyártásban, textil-és építőipar területén, a háztartási gépgyártásban, de nyomdafestékekben, ragasztókban, optikai szál bevonatokban és fogtöltő anyagként is). A professzionális műkörömépítéshez használt termékekben UV fotoiniciátorként van jelen, a félpermanens UV gélkörömlakk gyors keményedése céljából.
A TPO biztonságával kapcsolatban felmerült kétely miatt az EU kozmetikai összetevőket szabályozó hatósága – a Fogyasztóvédelmi Tudományos Bizottság (Scientific Commitee on Consumer Safety, SCCS) felülvizsgálata és tájékoztatása alapján – módosította a termék (veszélyes vegyi anyag) felhasználását, mivel difenil- (2,4,6-trimetil-benzoil)-foszfin-oxid az újabb vizsgálati eredmények alapján a CMR1B kategóriába került. A CMR1B jelentése: Állatkísérletek alapján feltételezett emberi rákkeltő (H340), mutagén (H350) vagy reprodukciós toxicitású (H360).
A megállapítás 2023. 10. 19-én került nyilvánosságra, és kellő felkészülési időt hagyva 2025. szeptember 1-től lép hatályba a tiltó rendelkezés. Ettől a naptól kezdődően tilos a műkörmös szalonokban felhasználni és értékesíteni ezt a terméket.
(A szervezett munkavégzés során a foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről az 55/2023. (XII. 28.) GFM rendelet, a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet intézkedik.)
Forrás: Menedzser Tudásközpont
Belépés
